Grecsó Krisztián 1976-ban született ezen a napon Szegváron. Születésnapja alkalmából összegyűjtöttük a kedvenc verseinket a költő tollából.
Most Újlipótvárosban él és az Élet és Irodalom egyik munkatársa. Újságírói tevékenységét a Békés Megyei Napnál kezdte, majd rövid ideig tárcista volt a Délmagyarországnál. 1997-től volt a Bárka folyóirat külső munkatársa, majd 2001-től 2006-ig szerkesztője. Két évig a Nők Lapja vezetőszerkesztőjeként dolgozott és egy cikluson át a Szépírók Társaságának alelnökeként tevékenykedett. Az Élet és Irodalom prózarovatát 2009-től vezeti.
Regényei megjelentek arabul, csehül, németül, horvátul, lengyelül, szlovénul, törökül és oroszul. Írt forgatókönyveket és több színdarabot, szövegkönyvet is jegyez (Katona József Színház, Vígszínház). A Rájátszás énekelt-vers alkotóműhely tagja, ismert zenekaroknak és énekeseknek írt dalszövegeket, a Grecsó-Hrutka Tandem első lemezén énekes, dalszerzőként is bemutatkozott.
Íme néhány kedvenc versünk Grecsó Krisztián tollából:
A hosszabbítás ára
Lihegünk: megy a gép, szuszogás,
két évtizedes balzsam kezemen,
a semmi szempont előnyös:
habozzon a lovak szája, gázt,
jobbról jó: mehetsz, figyelek,
amputálás lesz: ez a hosszabbítás ára,
jobb hátsónk lapos: élek a gyanúperrel,
jobbról jó: mehetsz, figyelek,
két évtizedes balzsam kezemen,
lihegünk: megy a gép, szuszogás.
Öngyulladás
Lehetne egyszerűbben is:
hazáig most mindent elfelejtek,
beszélek, oszt kifogyok a szóból,
feladom,
ha vásári a disznó, eladó a ház is,
lehetne egyszerűbben:
majd gyere Kicsim és megöregszünk,
dőlj ide a vállamra tüstént,
és ripszropszra vég: öngyulladás
(guggolórajtból balra el a reggel,)
több is, hamar, egymásutánban,
gondolunk tüzet, sebességet, időt,
hogyne, lehetne egyszerűbben is,
kiszámoljuk, abból nincs harag,
se hódolat, se szabotázs,
beismerem: jól van, nincs ötletem,
feladom, szokd meg:
lehetne egyszerűbben is.
Táborom jelszava
Külső sávra, hagydcsak, megyek,
a zöldséges színben helyem új,
rögtön a rohadt mellett srégan:
a biológiában nincs mázli,
nincs ingyen szerzett győzelem:
lekerült asztalodról főztöm,
életem funkció, fordulóm rövid kötél;
Az utoljára táborom jelszava:
azért szólok: körletem rendes így is,
a biológiában nincs mázli,
nincs ingyen szerzett győzelem,
semmit sem ér, ha nem eszik
az ember elég fehérjét.
A pótlás meg drága, mint a méreg.
Dologra!
Dologra akadok itthon, hévvel csapok robotra,
édes hússá avatom a nyakaalját:
koloncból lesz püspökfalatja.
Megnyalom a tíz ujjam utána.
Ropogtatnivalóm bőrke,
hájasom mézes cukorka.
Hévvel csapok robotra, szorgoskodnom jutalom,
eltelik bennem az idő:
rögvest vetemény, derékhadon dugvány,
édes húsnak nyakaalja,
előbb borona, derékhadon dugvány,
eltelik bennem az idő,
megnyalom a tíz ujjam utána,
koloncból lesz püspökfalatja;
dologra akadok itthon, hévvel csapok robotra.
Szájba a sípot
Ucsóra megyünk, mondjam?
Mit hozol fel mentségedre?
Nem vagy bűnös, míg meg nem bocsátok,
alibid rossz ízű, ferde, ingatag,
dunnával takarózol,
alszik alattad a rét;
dehát ucsóra megyünk, vagy nem mondtam?
Akasztunk: kigyűlt a korner,
bikából figyel a sarok, a balalsó,
nem engedek: nem jön pipára,
nem vagy bűnös, míg meg nem bocsátok,
ágyam a kispad, a csere,
pályára nem lépek, sprintem soványka,
dunnámmal takarózol,
alszik alattad a rét.