fbpx

Furcsa egybeesés vagy másolás? Vita tárgya lett Agatha Christie egyik leghíresebb krimije

Egy új bizonyíték szerint norvég forrása lehetett Agatha Christie egyik leghíresebb bűnügyi regényének, Az Ackroyd-gyilkosságnak, amely szokatlan fordulattal lepte meg az olvasókat.

Agatha Christie.
Photograph: Granger/Rex/Shutterstock

Lucy Moffat, a Norvégiában élő brit fordító szerint Agatha Christie egy ismert norvég írótól kölcsönözhette a váratlan megoldás ötletét. A fordító ugyanis rábukkant Stein Riverton Jernvorgnen Vas szekér című írásának első fordítására, amely egy angol magazinban jelent meg. Moffatt úgy véli, legalábbis elgondolkodtató, hogy Chrisie nem innen merítette-e az ötletet Az Ackroyd-gyilkosság történetéhez.

Agatha Christie könyve 1926-ban jelent meg, és rövid idő alatt a műfaj egyik klasszikusává vált. A történet váratlan fordulata, hogy kiderül, maga az elbeszélő a gyilkos. „Az Ackroyd-gyilkosság vitát váltott ki ezzel, de íróként hírnevet szerzett neki” – mondta James Prichard, Christie dédunokája, az Agatha Christie Ltd. elnöke. „Voltak, akik úgy gondolták, ez a megoldás nem fair, mivel a kriminek vannak szabályai” – fűzte hozzá.

A norvég történet és a Christie-regény közötti hasonlóság nyomban feltűnt Moffattnak, amikor belefogott Riverton munkájának fordításába. A nyomtatásban először 1909-ben megjelent Jernvognent a Norvég Krimiszerzők Szövetsége a legjobb norvég bűnügyi regénynek választotta. A két írás közötti hasonlóságokat mindeddig merő véletlennek tartották, mivel Riverton regénye csak Az Ackroyd-gyilkosság kiadása után jelent meg Angliában, angolul 2005-ig nem is volt elérhető, Christie pedig nem tudott norvégul.

Agatha Christie / Fotó: Wikimedia Commons

Moffatt azonban felfedezte, hogy Riverton történetét leközölte egy brit krimimagazin, a Tip Top Stories of Adventure and Mystery. A magazin csak hat hónapig jelent meg 1923 és 1924 között, majd összeolvadt a Sovereign Magazinnal. Moffattnak a British Libraryben sikerült megtalálnia a magazin egy ritka példányát, amelyben Riverton történetének fordítása szerepelt. Moffatt szerint lehetséges, hogy Christie olvasta a történetet a magazinban. Az írónő a könyv megjelenésekor két forrást említett, amelyek inspirálták a regény megírásakor. Lord Louis Mountbatten nevét említette, valamint sógorának, James Wattsnak mondott köszönetet.

Moffatt arra is rámutatott, hogy Christie írói álnevén, Mary Westmacottként 1926 januárjában maga is publikált egy elbeszélést a Sovereign Magazinban. Prichard szerint Christie-nek nem volt szüksége arra, hogy bárkihez ötletért forduljon. Másrészt – mint hozzátette – nem az ötlet miatt lesz jó egy könyv, hanem annak kibontása révén. „Lehet, hogy olvasta, mivel rengeteget olvasott, de az is lehet, hogy nem” – nyilatkozta.

Christie regényét már megjelenését követően számos nyelvre lefordították. Magyarul először 1930-ban jelent meg. A bűnügyi regényből színdarab, rádiójáték és több film is készült, legutóbb a brit Poirot-tévésorozatban dolgozták fel David Suchet főszereplésével.

Táborosi Boglárka
Táborosi Boglárka

Főszerkesztő

hello