fbpx

„Hogy mi is a szépség, nem tudom” – Albrecht Dürer legcsodálatosabb alkotásai

Ifjabb Albrecht Ajtósi Dürer 1471. május 21-én született Nürnbergben, a német reneszánsz művészet legnagyobb alakja. Foglalkozott festészettel, de volt grafikus, könyvkiadó és művészetelméleti író is az idősebb Ajtósi Albert aranyműves fia.

Magyar felmenői voltak

Kevesen tudják, de a híres festő, Albrecht Dürer ősei Magyarországról, a Gyula melletti Ajtósról származtak, a falu nevét, mint nemesi előnevet használták („ajtósi” németül Türer). Ötvös apja, Albrecht Ajtósi Dürer, eredeti nevén Ajtósi Albert, innen ment Németországba 28 évesen. 1467-ben házasságot kötött Barbara Holperrel, akivel 18 gyermekük született, de csak három fiuk érte meg a felnőttkort. Albrecht közülük a harmadik volt.

Idősebb Albert Dürer – Önarckép, 1486

Már fiatal korában hatalmas tehetségnek számított

Albrecht Dürer apjához és anyai nagyapjához hasonlóan ő is kitanulta az ötvösmesterséget, tanítómestere édesapja volt. Ebben szerzett jártassága egész életére kihatott. 1486. november 30-án csatlakozott Michael Wolgemut német festő és grafikus jó nevű műhelyébe festőinasnak. Már ekkor látszott, hogy igazi tehetség, és nagy jövő áll előtte. 13 évesen rajzolta a bécsi Albertinában látható önarcképét, mely páratlan megfigyelőképességéről tanúskodik.

Dürer önarcképe 13 éves korából (1484)

Ő festette meg az első igazi önarcképet

Egész életében foglalkoztatta az arcképek festése. Németországi körutazása során született meg az első önarcképe, az Önarckép iringóval című műve, amely a nyugati művészetben is első igazi önarcképnek számított. Valószínűleg menyasszonya számára festette ezt a művet, ugyanis az iringó a házastársi hűség jelképe volt.

Önarckép iringóval (1493)

Igazi lázadó volt

1500-ban Dürer megfestette az első önarcképet, mely teljesen szemben mutatja meg az arcát, tökéletesen szimmetrikus és frontális. Ez az ábárzolásimód akkoriban csak a Krisztus-képek kiváltsága volt, és hatalmas felháborodást keltett akkoriban. Akkoriban ugyanis a portrék mindig hétköznapi emberek ábrázolták, félig elfordulva. Dürer volt az első művész, aki megtörte ezt a hallgatólagos tilalmat.

Önarckép (1500)

Matematika és művészet

Életének utolsó éveiben Dürer arra törekedett hogy elméleti írásokban foglalja össze a perspektíváról, az emberi arányokról és általában az objektív ábrázolás lehetőségeiről gyűjtött tapasztalatait, és ezeket nyomtatott formában, fametszetekkel illusztrálva adja közre. 1525-ben jelent meg a Mérés tankönyve című munkája, amely a geometria szabályainak gyakorlati alkalmazásában ad útmutatást. Dürer ebben közölte azoknak az általa szerkesztett eszközöknek a rajzát is, amelyek a művészt a rövidülés minél pontosabb ábrázolásában segítették.

Rózsafüzérünnep