fbpx

Slachta Margit és a magyar feminizmus további kiemelkedő nőalakjai

Hatásuk mai napig formálja a mindennapjainkat.

Igaz, hogy az egyenlőség papíron már megvalósult, hiszen kedvünkre szavazhatunk, tanulhatunk és dolgozhatunk, azonban a gyakorlatban még mindig küzdünk olyan problémákkal, mint az abortusz kérdése, vagy az egyenlő bér megszerzése. Írhatnék itt most elkeserítő statisztikákat a női felsővezetői, vagy a politikai foglalkoztatottság arányáról, de ehelyett inkább hoztam pár olyan női alakot, akiknek a mai napig sokat köszönhetünk.

Teleki Blanka

Az ő nevéhez köthető az első olyan leányiskola, ahol szakszerű oktatás folyt Magyarországon. Ekkor még csak 1864-et írtunk, de két évvel később ő vetette fel először a női szavazati jog bevezetését, hiszen 1848-ban ez még törvényileg akadályozva volt. A magyar nőknek egészen 1918-ig várniuk kellett a hivatalos választójogra.

Hugonnai Vilma

Az első magyar orvosnő, akinek egészen Zürichig kellett elmennie, hogy megszerezhesse egyetemi diplomáját. 1880-ban tért vissza Magyarországra, ahol azonban nem praktizálhatott, hiszen nőként tanulnia sem lett volna szabad. Egészen 20 éven át küzdött azért, hogy hazánkban bevezessék a koedukált felsőoktatást. Az ő állhatatos munkájának köszönhetjük, hogy ma nőként egyetemi diplomát tehetünk.

Szabó Magda

A 1947 és 2006 között munkálkodó írónő a mai napig is az egyik legismertebb magyar származású írónak számít külföldön. Ő az, akinek műveit a legnagyobb számban lefordították más nyelvre is. Olyan klasszikussá vált alkotásait, mint az Abigél vagy Az ajtó több mint 40 nyelvre fordították már le.

Slachta Margit

Ő az első magyar országgyűlési képviselőnő, akinek 1920-ban sikerült egymaga több szavazatot begyűjtenie, mint a három férfi ellenfelének együttesen. A politikai szerepvállalása miatt gyakran gúny tárgyává tették, sőt a szerzetesrendjéből is kitiltották miatta, de ő nem adta fel.

Nyitókép forrása: mult-kor.hu