fbpx

Sándor Annával egy spanyol nyelvtanfolyamon találkoztam először. Hamar kitűnt a tömegből csillapíthatatlan kíváncsiságával és a fiatalokat megszégyenítő tudásvágyával. Idővel kiderült, hogy nem csak egy spanyolul tanulni vágyó aranyos hölgyet ismertem meg a személyében, hanem egy komoly életmű mögött álló erős nőt, akit még a mai napig az emberi kapcsolatok sokszínűsége és a világ megismerése motivál arra, hogy meghatározó alakja legyen a kulturális életnek. 

Ezúttal, mint a Spinoza Színház, kávéház és a sokak által ismerősen csengő Lámpás romkocsma szülőanyjával beszélgetek Anna személyében.

Sándor Anna – Fotó: Véner Orsi

Hogyan mutatkoznál be annak, aki nem ismer?

Szakmailag változatos utat futottam be: eredetileg közgazdász vagyok, de sok minden mást is csináltam. 25 évet éltem Hollandiában, újságíróskodtam, egyetemen tanítottam, majd elvégeztem a pszichológiát is, és mint pszichoterapeuta dolgoztam. Miután fiaim felnőttek, gondoltam egy nagyot, 20 évvel ezelőtt visszaköltöztem Budapestre és létrehoztam a Spinoza Színházat, a Spinoza Kávéházat, valamint a Spinoza alatti Lámpás névre hallgató romkocsmát. Egyik legjellemzőbb emberi tulajdonságom az állandó kíváncsiság és az emberek iránti őszinte érdeklődésem.

Milyen helyet álmodtál meg a színház indulásakor? Honnan ered a Spinoza színház neve, miért pont erre esett a választás?

Hiszek a közösség erejében és hiszem, hogy csak az emberi kapcsolatokért érdemes élni. Közel 20 évvel ezelőtt olyan helyet kívántam Budapesten létrehozni, ahol az emberek összejönnek, és ahol okos és szép dolgok történnek. Ahol tehát valami közösségféle, valamilyen szellemi műhelyféle formálódik. Olyan szellemi műhelyre gondoltam, ahol van színház, koncert, kiállítás, és ahol a szaktekintélyek, okos emberek szavait tudásra, információra, szépre-jóra szomjas, nyitott emberek isszák. A Spinoza 18 éve van nyitva, a Spinoza Színház baráti köre azóta meghaladja a 9 ezer főt.

Mi alapján állítod össze a színházi darabokat és bemutatókat? Szerinted mitől jó egy színházi előadás?

Egyértelmű filozófiám a szórakozva tanítás. A közönséget mindenképp tanítani akarom valamire és mindezt szórakoztató formában. Egy példát kiemelve a több, mint 3000 előadásból: van egy olyan színdarab-sorozatunk, amelyben nagynevű magyarok életét-munkásságát kívánjuk színdarab formájában ismertetni. A sorozat eddigi tagjai: Pulitzer (sajtótörtnek), Herzl  (történelem), Ferenczi Sándor (magyar Freud, pszichoanalizis történelme), Kálmán Imre (zene) Capa (fotó) Neumann János (computer, játékelmélet). A Spinoza Szinházban minden előadás csak egy óra hosszú, egy óra alatt kell az üzenetünket művészi formában a közönséghez eljuttatni. Persze sok más merész dolgot is csinálunk, merünk például 21. századi operát is színre vinni, erre is külön elképzelésünk van. Szerintem az a jó színház, ami után a néző jó érzéssel, gazdagabban távozik és úgy érzi, hogy az az este nem volt hiábavaló.

Szerelmünk, Sisi című előadás a Spinoza Színházban – Fotó: Véner Orsi

Ha jól tudom Te is írsz és rendezőként is aktívan részt veszel a színház életében. Van esetleg kedvenc darabod, ami különösen közel áll a szívedhez?

Igen, valóban magam is írok darabokat, de nem azért, mintha égető írói ambícióim lennének, hanem csupán azért, mert a szövegírók – akikkel a darabokat meg akartam íratni – nehezen értették meg a szándékomat, illetve nehezen tudják egy órába bezsúfolni a mondanivalót és mindezt csupán 2-3 szereplővel megoldani. (A kis méretű Spinozának ugyanis a színpada is kicsi). Egy jó példa erre: mint már említettem sok okos ember fordult meg a 18 év alatt a Spinozában. Így Popper Péter, a neves pszichológus több, mint 100 előadást tartott nálunk, az emberek imádták, még a csilláron is lógtak. Az emberek itták Popper szavait, elégedetten, magabiztosabban mentek haza. Az előadásokat hallgatva jobban kezelték a saját problémáikat, miközben igazán újat nem mondott Popper Péter. Erről írtunk egy zenés játékot Poppera címen, aminek a forgatókönyvét én írtam meg és 2010-től 2019-ig, közel 10 évig ment. Talán az általam írt darabok közül ez áll hozzám a legközelebb.

Milyen nehézségekkel kellett szembe néznetek az utóbbi időszakban?

Mivel a Spinoza közönsége az idősebb korosztályból került ki, az utóbbi időben már nehezen jöttek a nézők, féltek a vírustól. Novemberre már nem tettünk be élő programot, de online jelen vagyunk több programmal is.

Címzett ismeretlen című előadás a Spinoza Színházban – Fotó: Véner Orsi

Ha épp nem a színház körül forognak a gondolatid mivel szeretsz foglalatoskodni szabadidődben? 

Most éppen pingpongozni és spanyolul tanulok, továbbá most írom meg a könyvemet a Spinoza Színház második 10 évéről.

Ha üzenhetnél valamit a jelenből a 25 éves énednek mi lenne az?

Több gyereket szülnék! (Két fiam van.)

Milyen tanácsot adnál azoknak a kreatív fiataloknak, akik még előtte állnak az álmaik megvalósításának és még csak tapogatóznak azon az úton, amit te már kitapostál?

Elsősorban azt, hogy próbáljanak meg több lábon élni. Ne csak egy dologra koncentráljanak. Ha mégis a színházalapítás nehéz útjára lépnének, olvassák el az Anna te hülye vagy? című könyvemet, ami a színházalapítás nehézségeiről, buktatóiról szól.

Sándor Anna – Illusztráció: Nagy Alexandra Mandmo

Sándor Anna szemében milyen lenne a tökéletes világ?

Sándor Anna tudja, hogy a világ sose volt és sose lesz tökéletes, de egynéhány dolgot azért tehetünk: figyeljünk oda egymásra, minden ember egy külön izgalmas világ, ne menjünk el csak úgy ezen izgalmas világok mellett és próbáljunk egymásnak melegséget, figyelmet, érdeklődést, netán még szeretetet is adni.