fbpx

A festő Kosztka Mihály Tivadar néven látta meg a napvilágot 1853. július 5-én a felvidéki Kisszebenen. Csontváry magányos festő volt, akit sem alkotótársai, sem közönsége nem értett és ismert el, csak halála után. 

A művészi út megtalálása 

Csontváry egyáltalán nem művészi pályára készült, hiszen először gyógyszerész végzettséget szerzett, édesapjai nyomdokait követve, majd patikusként is kezdett el dolgozni. Munka közben jött rá, hogy tehetsége van a rajzoláshoz. Egyik délután ugyanis leült a patika elé, és lerajzolta szemközt álló ökrös szekeret. A patikavezető, amikor meglátta a kis rajzot, azt mondta Csontvárynak: „Hisz maga festőnek született!” 

Ekkor azonban egy égi jel is érkezett hozzá: „Te leszel a világ legnagyobb napút-festője. Nagyobb Raffaelnél.”

Ekkor gondolkodott el azon Csontváry, hogy valóban érdekli a művészet és szeretne tanulni a témában. Münchenbe utazott, hogy festőiskolában szerezzen tudást, ekkor már 41 éves volt. 

Már festőként

Rengeteget utazott, sokat tartózkodott a Közel-Keleten, alkotásai egy része itt készült. Utazásai során sokat festett, bejárta többek között Nyugat-Európát, Libanont és Palesztinát is. 

Külföldön többször méltatták művészetét, Párizsban is nyílt kiállítása. Magyarországon azonban ekkoriban egyáltalán nem ismerték el munkásságát. Sokszor inkább gúnyolták Csontváryt különcsége, életfelfogása miatt, művészetét sem értették. 

Művészi stílusa

Művészete egyetlen, korabeli irányzathoz sem tartozott, az expresszionizmushoz áll azonban a legközelebb. Csontváry ahhoz, hogy ilyen különleges hatást érjen el képein, egy temperához hasonló festéket használt, így ennek segítségével tudott olyan természetes, pasztell színeket elérni, melyben mégis található dinamika. 

Csontváry nagy hangsúlyt helyezett a napszakok színvilágának minél pontosabb ábrázolására. Hitt abban, hogy a Nap energiát ad a Föld számára, így sok, különböző értelmet adva neki, ezt pedig igyekezett minél jobban megjeleníteni festményein.

Művei 

Azt, hogy festményeit ma is ismerhetjük egy fiatal építésznek, Gerlóczy Gedeonnak köszönhető, aki véletlenül talált rájuk és vásárolta meg őket. Csontváry képei ma legnagyobb arányban Pécsett tekinthetőek meg a róla elnevezett múzeumban, emellett a Magyar Nemzeti Galériában is láthatjuk néhány alkotását. 

Nem kérdés, legismertebb festménye a Magányos cédrus című alkotása. Habár a mű kiváló címet visel, maga az alkotó Egy cédrusfa Libanonból névvel illette munkásságának legnépszerűbb darabját, amit csak később neveztek át. 

Csontváryt sajnos nem ismerték el kellőképpen életében, az első világháború ideje alatt vagyonát elvesztette, így szegénységben hunyt el 1919-ben Budapesten.

Képek forrása: Wikipédia