fbpx

Az előző részben bemutatott LGT együttes, csak egyike azoknak a zenekaroknak, amely helyet kap a legendák csarnokában. Kortársaik közül többen kiemelkednek, ők azok, akik maradandó dalokat és érzelmeket adtak számunkra. Ezek a zenekarok a kor fiataljainak nem csak kulturális szinten voltak meghatározóak, hanem egy újfajta identitást is mutattak számukra. A folytatásban szeretném bemutatni az Omega együttest, ami talán a legismertebb magyar banda.

Ha a ’60-as évekre gondolunk, akkor azt láthatjuk, hogy valami mély és erőteljes változás indult meg a zeneiparban. Ezen időszak egyik újdonsága a beatkultúra, ami az Egyesült Királyságból indult el és hódította meg a világot. Rock and roll, ryhtm and blues, doo-wop és a skiffle alapjaira építkezik egy kis népzenei hatással. A stílus a lázadó fiatalok jelképévé vált, mely az öltözködésre, a hajviseletre és a magatartásra is óriási hatással volt. Nem csak zenei, hanem társadalmi és kulturális értelemben is olyan változásokat indított el, ami a mai napig meghatározza az egész zeneipart. A korszak világhírű együttesei közé sorolhatóak: Beatles, a Rolling Stones, Manfred Mann, The Animals, The Scorpions és még sorolhatnánk. Ezeknek az együtteseknek a neveit olvasva, biztosan mindenkinek eszébe jut egy-egy dal, amire feléled benne a lázadó életérzés.

Omega
Fortepan / Szalay Zoltán

Valamikor, a ’60-as évek elején két budapesti gimnázium osztályzenekara egyesült és létrejött az Omega. Az együttes történetében érdekes, hogy honnan is ered ez a név. A tagok visszatekintéseiben nincs teljes egyezés a név eredetében. Azonban Benkő László egy aranyos emléke szerint, 1962. szeptember 23-án, amikor az első koncertjüket adták ezen a néven a Műegyetem Hess András téri kollégiumában, az iskolai gondnok, aki követte játékukat, megelégelte, hogy nincs az együttesnek neve. Így ez a lelkes rajongó az iskola homlokzatára kifüggesztette az Omega nevét és fellépésének idejét, melyen még az együttes tagjai is csodálkoztak. A zenekar neve ezzel pedig eldőlt.

„Ha én szél lehetnék,
Egy lányt megkereshetnék
A világban, a világban.”

Az induláskor az együttes felállása így nézett ki: Benkő László („Laci”) – ének, zongora, furulya, Kóbor János („Mecky”) – ének, ritmusgitár, Kovacsics András – szólógitár, Künsztler Tamás („Próféta”) – dob, Láng Péter – szaxofon, Varsányi István („Gergely”) – basszusgitár. A ’60-as évek végére azonban az együttes átalakult. Benkőn és Kóboron kívül mindenki lecserélődött, így került a bandába Presser Gábor, Laux József, Mihály Tamás és Molnár György. Ekkorra már országos szinten híresek voltak a sok fellépéssel és televíziós szerepléssel.

Omega Red Star

A nagy áttörést számukra az 1968-as angliai turné jelentette. A keleti blokkból való „egzotikum” kihangsúlyozására a menedzsment erre az időre Omega Red Star névre keresztelte az együttest. Amellett, hogy játszhattak a legjelentősebb angol klubokban, lemezszerződéshez is jutottak, így elkészíthették első albumukat – angol nyelven – Omega Red Star from Hungary címmel. Mivel Kóbor nem tarthatott velük, Mihály Tamás énekelt helyette. Még ebben az évben visszatértek Angliába, immár teljes létszámmal, de sajnos ezt a turnét félbe kellett szakítaniuk, a második lemezt nem vehették már fel. Ennek az volt az oka, hogy itthon tudomást szereztek a lemezfelvételről, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat pedig nem hagyhatta, hogy egy magyar beategyüttesnek hamarabb legyen külföldön – és főképp Nyugaton – nagylemeze, mint idehaza. Így elkészült az első, egyetlen előadó dalait tartalmazó magyar könnyűzenei album, a Trombitás Frédi és a rettenetes emberek. Legnagyobb slágere a Gyöngyhajú lány. Magyar dalok közül ezt dolgozták fel a legtöbbször.

Igen, jött egy gyöngyhajú lány,
Álmodtam vagy igaz talán”

Fortepan / Erdei Katalin

70-es évek a Hard- és Space rock korszaka

A ’70-es évek újabb tagcserével kezdődött, hiszen Presser és Laux kilépett a csapatból és megalapították az LGT-t. Helyükre jött Debreczeni Ferenc és újult erővel és stílussal ismét a csúcsra került a banda. Peter Hauke menedzsernek és a Bellaphon Kiadónak köszönhetően ezúttal sikerült tartósan megvetniük lábukat a nemzetközi piacon. Menetelésük – bár Anglia és a világhír távolabbra került – szinte egész Európában tartott. Nemzetközi sikereik bázisát az NSZK jelentette, ahol angol nyelvű albumaikat adták ki. Bár a dalokat angolul vették fel (valamint az NDK-ban készült néhány felvétel németül), a közönség kérésére élőben magyarul játszották őket. Külföldi turnéik során több neves rockzenekar előtt játszhattak, sőt olyan is előfordult, hogy az Omega előtt játszott ismert együttes (például a Scorpions).

“You let me down without a word,
Today your memory returned
And now I’m walking down the street
In silver rain

Az útkeresés és a leállás időszaka

Az együttes 20 éves fennállását 1982. novemberében ünnepelte öt koncerttel az újonnan átadott Budapest Sportcsarnokban. A jubileum kapcsán Jancsó Miklós dokumentumfilmet készített, mely koncertfelvételeket is tartalmaz. A koncert egyúttal lemezbemutató is volt, itt hangzottak el először az Omega XI dalai. Az album hangzása sajátos, mivel az együttes a megújult zenei palettán helyét keresve megpróbált igazodni az új hullámhoz. 1987-ben jelent meg a 13. album, a Babylon. A lemez 80-90 ezres példányszámát akkoriban bukásként könyvelték el, bár a címadó dal és a Hajnali óceán népszerűek lettek. Babylon után az együttes háttérbe vonult, bár hivatalosan ekkor sem szűnt meg. Hét éven keresztül nem készült új dal és nem játszottak élőben, leszámítva egy fél-playback fellépést 1988-ban a siófoki Interpop-gálán. Ezidőszak alatt a tagok főként üzleti tevékenységeikre, illetve részben szólókarrierjükre koncentráltak. 1991-ben Benkő László szólóalbumot jelentetett meg Omega-mix címmel, melyen Omega-dalokból két instrumentális egyveleg hallható.

Gyere le, Isten, mondd, mit akarsz
Már ezer éve folyik a harc
Mire vársz, új Babylon épül

Vissza a turnébuszra

Az együttes hosszú kihagyás után 2004. tavaszán ismét országos turnéra indult. A Napot hoztam, csillagot névre keresztelt koncertsorozat a hét legnagyobb, sportcsarnokkal rendelkező vidéki várost érintette. A következő évben Csillagok útján címmel még több várost érintő országos turnéra indultak, továbbá játszottak határon túli magyar közönség előtt (Marosvásárhely, Gombaszög, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy), Németországban és Csehországban, Pásztón a mátrakeresztesi árvízkárosultak javára rendezett segélykoncerten, a Petőfi Csarnok szabadtéri színpadán és az agárdi Popstrandon. 2013. március 15-én az ötvenéves pályafutás elismeréseként az együttes öt tagja megkapta a Kossuth-díjat. 2021-re tervben volt a klasszikus ötös (Kóbor-Benkő-Mihály-Molnár-Debreczeni) újra egyesülése, erre azonban sajnos már nem kerülhet sor. Benkő László 77 éves, Mihály Tamás 73 éves korában elhunyt. Emlékük örök marad, mint ahogy az Omega is.

Gyöngyházszínű tengeren,
Könnyű csónak szállt velem.
Most újra, újra itt vagyok,
Napot hoztam, csillagot.

Nyitókép forrása: Fortepan / Urbán Tamás